A szoftverfejlesztés folyamata jelentős mennyiségű adok-kapok folyamatot igényel. Egy alkalmazás megváltoztatása, módosítása vagy funkciók hozzáadása a szoftver más, korábban működő részeinek meghibásodását vagy csökkentett funkcionalitását eredményezheti.
Annak biztosítása érdekében, hogy a fejlesztés továbbra is haladjon előre – vagyis hogy minden egyes visszalépés után a folyamat legalább két lépést tegyen előre – a fejlesztőknek regressziós tesztelést kell alkalmazniuk. Ez a funkcionális és nem funkcionális tesztelési gyakorlatok kombinációja, amelynek célja a funkciófrissítések és kódváltozások miatt fellépő hibák azonosítása és kijavítása.
Mi a regressziós tesztelés?
Ha a szoftver az új vagy megváltozott funkciók bevezetése miatt veszít a funkcionalitásából, akkor azt mondjuk, hogy visszafejlődött egy kevésbé fejlett állapotba. A szoftver vagy az eredeti kód kisebb módosításai is jelentős hibákat, például összeomlásokat, hibákat és a funkcionalitás részleges vagy teljes elvesztését eredményezhetik.
A regressziós tesztelést arra használják, hogy felderítsék ezeket a hibákat, és helyreállítsák az alkalmazás stabilizálását. A funkcionális és a nem funkcionális tesztelési folyamatok egyaránt értékelik az új funkciók hatását a meglévő kódra.
Számos regressziós tesztelési folyamat a változások aktuális körének bevezetése előtt lefuttatott tesztelési forgatókönyvek adatait használja fel. Például a korábbi funkcionális tesztek, egységtesztek, integrációs tesztek és építési ellenőrző tesztek integrálhatók a regressziós tesztelésbe, így a fejlesztési ciklus korábbi szakaszából származó ellenőrzött eredmények segíthetnek a váratlan aktuális problémák diagnosztizálásában.
A regressziós tesztelés alapvetően a forráskód módosításának két elemére összpontosít:
- Az új módosítás az elvárt, kívánt módon viselkedik?
- Más funkciók is érintettek, még olyan elemek is, amelyek látszólag nem kapcsolódnak a módosításhoz?
Ideális esetben a regressziós tesztelést minden forráskód-módosítás után el kell végezni. Egy vállalati szintű alkalmazásnál valószínűleg több ezer tesztre van szükség, ami automatizált regressziós tesztelési eszközöket igényel.
Mikor kell alkalmazni a regressziós tesztelést?
A regressziós tesztelés a teljes fejlesztési ciklus során fontos információkat szolgáltat, beleértve az építéseket és a kiadást követő támogatást is. A következő forgatókönyvek általában regressziós tesztelést igényelnek:
1. Funkció megvalósítása
A meglévő szoftverekhez hozzáadott funkciók váratlan eredményekkel járhatnak. A regressziós tesztet leggyakrabban az új funkciók hozzáadásával kapcsolatos problémák azonosítására használják, mind a backend-architektúrában, mind az ügyfélbarát elemekben.
2. Változások a kódbázisban
Még ha nem is kerültek hozzá nagyobb funkciók, és az alapvető funkciók az ügyfél szempontjából változatlanok maradnak, a regressziós tesztelésre akkor is szükség van a kódváltoztatások – például a forrás optimalizálása, javítások és egyéb konfigurációs változtatások – hozzáadása után.
3. Késések során
A regressziós tesztelés karbantartási stratégiaként is hasznos a fejlesztés leállása idején. Amikor új programok vagy szoftverek bevezetésén dolgozik, a regressziós tesztek gyakran biztosítják, hogy ne hagyjon ki semmilyen problémát, amely az új funkciók bevezetése után jelentkezhet.
4. Egyéb hibák előfordulása után
A regressziós tesztelés segíthet azonosítani és diagnosztizálni olyan problémákat is, amelyek látszólag nem kapcsolódnak a legutóbbi változásokhoz. Mivel a regressziós tesztelés számos más típusú teszt használatát ötvözi, lehetővé teszi a különböző, korábbi tesztelési adatok egységes összehasonlítását. Segíthet olyan kódproblémák azonosításában is, amelyek esetleg már korábban jelentkeztek, és hosszú időbe telt, mire manifesztálódtak.
A regressziós tesztelés előnyei
A regressziós tesztelés a szoftverfejlesztési életciklus minden szakaszában előnyös. A nyilvánvaló előny az, hogy a regressziós tesztek biztosítják a szoftver zökkenőmentes működését a kód módosítását vagy új funkciók bevezetését követően. Emellett más előnyöket is figyelembe kell venni.
1. Azonnali hibák észlelése
A regressziós tesztelés egyik legjobb előnye, hogy azonnal felismeri az új funkcióval vagy kódváltoztatással kapcsolatos hibákat vagy problémákat. A problémák gyors azonosítása azt jelenti, hogy a szoftver gyorsan kijavítható, és gyorsan visszatérhet az ügyfelekhez.
A regressziós tesztek futtatása során a tesztelők elkaphatják az alkalmazásban bekövetkezett változások közötti nem definiált integrációkat. Ezek a tesztek támogatják a tesztelő csapatokat és a fejlesztőket, akik kiigazíthatják a talált hibákat és újra lefuttathatják a teszteket, hogy biztosítsák a hibák azonnali javítását.
2. A felesleges kiadások csökkentése
A regressziós tesztelés segít csökkenteni a különböző fejlesztési költségeket. A funkcionalitási zavarok azonosításának és javításának képessége segít elkerülni a hosszadalmas termelési leállásokat. Ráadásul kevesebb időt (és pénzt) kell fordítani az új funkciók bevezetésére, mivel azok funkcionalitása gyorsan meghatározható.
Az automatizált regressziós tesztelési eszközök a projekt megtakarításait is eredményezik, mivel kevesebb manuális tesztelésre van szükség.
3. Folyamatos integráció bevezetése
Az automatizált tesztelési eszközök egyre hatékonyabbá válnak a fejlesztési folyamat során, mivel a korábbi tesztek adatai segítik a tesztelési folyamatot. A fejlesztőcsapatok folyamatos integrációt állíthatnak be. Az új alkalmazáskód kiadása automatikusan kiválthat egy tesztelési forgatókönyvet a regressziós tesztcsomagból.
A regressziós tesztelés kihívásai és korlátai
Egyetlen automatizált tesztelési szolgáltatás sem képes az összes lehetséges problémát azonosítani. Bár a regressziós tesztelés értékes eszköz a fejlesztési ciklus során, vannak korlátai is.
1. Tesztelési határidők
A maximális hatékonyság érdekében a regressziós tesztelésnek a kódváltozásokat követő következő lépésként kell történnie. Sajnos ezek a szigorú határidők bonyodalmakat okozhatnak. Ha a tesztelést nem lehet gyorsan elvégezni, a fejlesztési folyamat késedelmet szenvedhet.
Emellett, ha a regressziós tesztelés nem követi a funkciók megvalósítását, rejtett problémák alakulhatnak ki a kódban, amelyeknek a felkutatása nagyobb kihívást jelent.
2. A fejlesztés meghosszabbítása
Bár az automatizált regressziós tesztelési szoftverek használata nem olyan időigényes, mint a manuális tesztelés, mindkét típus meghosszabbítja a fejlesztési folyamatot. Ahogy a termék összetettsége növekszik, ami minden vállalati projektben viszonylag korán megtörténik, a regressziós tesztelés is egyre összetettebbé válik, ami több beállítási és befejezési időt igényel.
A regressziós tesztelés végső soron lerövidíti a projektfejlesztési időt, mivel csökkenti az alkalmazás leállási idejét és a kiadás utáni komplikációkat.
Automatizáljuk a regressziós tesztelés ellenőrzéseit?
A manuális regressziós tesztelés csak korlátozottan hasznos egy vállalati szervezetben, mivel nem képes pontosan elemezni a kereskedelmi szoftverek összetettségét. A nagyszabású fejlesztési projektekhez automatizált szoftvertesztelési eszközökre van szükség.
1. Az automatizált regressziós tesztek előnyei
Mivel a manuális regressziós tesztelés rendkívül időigényes és sok erőfeszítést igényel a tesztelő csapattól, a regressziós tesztelés automatizálására szolgáló szoftverek jelentős előnye, hogy a tesztelő csapat idejének nagy részét felszabadítja.
Az automatizált szoftvertesztelési szolgáltatások igénybevételével a tesztelő csapat a projektfejlesztés bármely pontján elvégezheti a regressziós teszteket. Amint egy új funkció bevezetésre kerül, a regressziós tesztelési ciklus megkezdheti a lehetséges problémák keresését.
Az automatizált regressziós tesztelési eszközök használatával azonnali visszajelzést kaphat. A csapatok gyorsan elvégezhetik a hibás kód kiigazítását, minimalizálva a fennakadást és a késedelmet.
2. A regressziós teszt automatizálásának hátrányai
Az automatizált regressziós tesztelés egyik legjelentősebb hátránya a költség. Bár léteznek ingyenes automatizált regressziós tesztelési eszközök, ezek gyakran nem kínálnak olyan szintű funkciókat, ügyfélszolgálatot és skálázhatóságot, mint a vállalati szintre tervezett fizetős lehetőségek.
Egy másik lehetséges hátrány, amelyet érdemes megemlíteni, a tesztelési idővel kapcsolatos. A regressziós tesztelés automatizálására szolgáló szoftver csak az előre beprogramozott időpontokban futtatja a teszteket. Az ütemezés logisztikai problémákat vethet fel a fejlesztés során szükséges egyéb kódfrissítések végrehajtásával kapcsolatban.
Ezenkívül az automatizált regressziós tesztelés potenciálisan zavarhatja más hiperautomatizálási eszközöket, különösen az olyan összetett eszközöket, mint a robotizált folyamatautomatizálási eszközök. Természetesen a nagyméretű szervezetek a fejlesztés során kezelik az rpa-tesztelést, a regressziós tesztelést és egyebeket, de ez tervezést és koordinációt igényel a csapatok között.
3. Automatizáljuk a regressziós teszteket, vagy ne?
Az automatizált regressziós eszközöket általában a kereskedelmi vagy vállalati szinten épített nagy, bonyolult alkalmazásokhoz ajánlják. A kézi tesztelés csak kis, egyszerű szervezeteknél hatékony – és még akkor is jellemzően csak a költségvetési korlátok miatt alkalmazzák.
Más vállalatoknál, ahol a tesztelési csapatban kevesebb ember dolgozik, a regressziós tesztelési folyamat automatizálása felgyorsíthatja és gördülékenyebbé teheti a folyamatot. Ha nem biztos abban, hogy automatizálnia kell-e a regressziós tesztelést, vagy sem, a kézi és az automatizált tesztelés hibridje hatékony megoldás lehet.
Regressziós tesztelési folyamat
A regressziós tesztelési életciklus lehetővé teszi, hogy a problémák gyökeréig eljusson, és a fejlesztőcsapat elvégezhesse a megfelelő kiigazításokat.
1. Részleges vagy teljes alkalmazás sikertelensége
Amikor a fejlesztőcsapat új kódot vezet be a meglévő programba, az megfelelően fog működni, vagy problémák merülnek fel. A problémának a szoftverben kell előfordulnia, így a regressziós tesztelésnek van mit keresnie.
A problémára a rutinszerű szoftvertesztelés során is felfigyelhet, vagy ha a felhasználók tapasztalják a problémát, és jelentik az informatikusoknak.
2. Regressziós tesztek futtatása
Amint a csapat azonosítja a problémát, megkezdődhet a regressziós tesztelés. A különböző regressziós tesztek alkalmazása segít a csapatnak leszűkíteni a probléma gyökerét.
3. A probléma megoldódik
Miután a regressziós tesztek megtalálják a hiba kiváltó okát, megkezdődhet a javítási folyamat. A fejlesztőcsapat kijavítja a szoftverrel kapcsolatos problémákat okozó problémát.
4. A regressziós teszteket újra lefuttatják
A regressziós tesztelési folyamat utolsó lépése az összes regressziós teszt újrafuttatása. Az ismételt tesztelés lehetővé teszi az egész csapat számára, hogy lássa, sikerült-e megoldani a problémát, vagy vissza kell térniük a tervezőasztalhoz a hiba eltávolításához.
A regressziós tesztelés típusai
A vizuális regressziós tesztelés során hétféle tesztet végezhet.
1. Korrekciós regressziós tesztelés
A korrekciós regressziós tesztelés az egyik legegyszerűbb regressziós tesztelési típus. Ez egy meglévő teszteset újrafelhasználását jelenti, ahol a termékben nem történt jelentős változás. Lényegében a tesztelési forgatókönyv megváltoztatása nélkül tesztelhet.
2. Minden regressziós tesztelés újratesztelése
Az összes regressziós tesztelés a legösszetettebb regressziós tesztelési típus. Ez megköveteli, hogy a rendszer összes specifikációját kezdettől fogva teszteljék. Ellenőrzi, hogy a szoftver a kifejlesztése óta minden kisebb változáson átesett-e.
A leggyakoribb újratesztelési forgatókönyv azután fordul elő, hogy más típusok nem tudták meghatározni a probléma forrását, mivel a fejlesztőcsapatok azt gyanítják, hogy a probléma jóval korábban keletkezett, mint a legutóbbi kódmódosítások.
3. Szelektív regressziós tesztelés
A szelektív regressziós tesztelés a javító és az újrateszteléses regressziós tesztelés közé esik. A teszt hatókörét úgy korlátozza, hogy az érintett kódot egy adott forgatókönyvben keresi. A szelektív regressziós tesztelést általában akkor alkalmazzák, amikor a tesztelőknek van egy általános elképzelésük a probléma okáról.
4. Progresszív regressziós tesztelés
Bár a bevált esetek értékes információkat nyújtanak, az alkalmazásban párhuzamosan nem létező új funkciók tesztelésekor korlátokba ütköznek. A progresszív regressziós tesztelés új tesztelési forgatókönyvek létrehozását jelenti, amelyek olyan kiegészítéseket céloznak, amelyek kimenetele nehezen megjósolható.
5. Teljes regressziós tesztelés
Minden jelentős rendszermódosítás esetén teljes regressziós tesztelésre van szükség. A teljes regressziós tesztelés segít a lehetséges problémák kezelésében, amikor az alapkód változik. Ez a teszt a szoftver összes funkciójára kiterjed.
6. Részleges regressziós tesztelés
A részleges regressziós tesztelést akkor végzi el, amikor készen áll a szoftverkód összes darabjának egy nagyobb modulba történő egyesítésére. A részleges regressziós teszteléssel biztosíthatja, hogy miközben az egyes modulok önállóan működnek, láthatja, hogyan működnek a vezető szoftverkóddal.
7. Egységregressziós tesztelés
Az egységregressziós tesztelés az egyik legegyszerűbb regressziós tesztelési típus. Egyetlen egységet tesztel, beleértve az összes interakciót, függőséget és integrációt.
Regressziós tesztelési technikák
A regressziónak számos technikája van. Gondoljon a szoftverfejlesztési életciklusra (a szoftverfejlesztés és a tesztelés összefügg) és a bevezetni tervezett konkrét frissítésekre. Az alábbiakban a regressziós tesztelési technikák gyakori típusait mutatjuk be.
1. Regressziós tesztelés kiválasztása
A regressziós tesztek kiválasztása a kód konkrét módosításait elemzi. Csak olyan tesztek futtatását választja, ahol a szoftver viselkedése megváltozhatott a legutóbbi kódfrissítés óta.
Mivel a teszteknek csak egy kis részére összpontosít, kevesebb időt vesz igénybe, és könnyebben integrálható a szoftverfejlesztési folyamatba. Ilyen például az elavult tesztesetek és az újrafelhasználható tesztesetek használata.
2. Újratesztelés Minden
Az újratesztelési technika megköveteli, hogy az összes regressziós tesztet újra lefuttassák. Az összes korábbi tesztet újra teszteljük az új kódolással, és feltárjuk az új kóddal kapcsolatos esetleges regressziókat.
Ezt a technikát akkor alkalmazzák, amikor a szoftver nagyszabású változáson megy keresztül. Ez az egyik legidőigényesebb technika, de a jelentős kódváltozásoknál szükség van az alaposságra.
3. A tesztesetek rangsorolása
A tesztesetek priorizálása a leggyakrabban alkalmazott technika. A tesztelők kategorizálják a teszteseteket a funkciót teljesen károsító esetektől az egyszerűbb “életminőségi” problémákig.
Hogyan kezdjünk hozzá a regressziós teszteléshez?
A vizuális regressziós tesztelés bevezetése előtt érdemes megfontolni, hogy az adott termék és annak a fejlesztési életciklusban elfoglalt helye szempontjából melyik forgatókönyv hozza a legjobb eredményt.
1. Fontos megfontolások a regressziós tesztelési stratégiák kiválasztása előtt
A regressziós tesztelés megkezdéséhez át kell gondolnia a regressziós tesztelési tervet. Egy részletes, átfogó terv elkészítése lehetővé teszi a hibák megelőzését és a lehető legértékesebb adatok megszerzését.
Megfelelő tesztesetek kiválasztása
A legjobb tesztelési esetek kiválasztása kritikus fontosságú a szoftver fejlesztése szempontjából. Ez lehet az alapprogram, vagy bármely olyan kód, amely korábban problémákat vetett fel, amelyekkel foglalkozni kellett.
Döntsön az automatizált vagy a kézi vezérlés között
Az automatizált vagy kézi tesztelésnek vannak előnyei, de a regressziós tesztelési tervnek tartalmaznia kell, hogy az egyiket vagy a másikat, vagy egy hibrid modellt fog-e használni.
A vizsgálati gyakoriság meghatározása
A tesztelő és fejlesztő csapatnak meg kell határoznia, hogy milyen gyakran futtatnak regressziós teszteket. Ha szeretné, napi regressziós teszteket állíthat be automatizálással, de a szoftverében előforduló hibák száma miatt érdemes lehet átgondolni, milyen gyakran végezzen teszteket.
2. Első lépés
Az első lépésben kiválasztja a teszteseteket. Az esetek sokféleségének kiválasztása segíthet a tesztek érvényességében, és érdemes olyan teszteseteket választani, amelyek ismert hibákat, bonyolult kódot és alapkódot tartalmaznak.
3. Második lépés
A tesztek lefuttatása előtt meg kell határoznia az időzítést. Meg kell becsülnie, hogy mennyi ideig tart a tesztek lefutása, és ennek megfelelően kell terveznie. Nem akarja túl rövidre zárni a tesztelést, vagy elhalasztani egy újabb teszt lefuttatását, mert az előző a vártnál korábban befejeződött.
4. Harmadik lépés
Futtassa le az összes szükséges regressziós tesztet.
5. Negyedik lépés
Miután az összes vizsgálat befejeződött, elemezni fogja az eredményeket. A tesztelő csapat azonosíthatja a hibákat, és jelentheti a fejlesztőcsapatnak a hibajavítások érdekében.
Kinek kell elvégeznie és részt vennie a regressziós tesztelési stratégiákban és végrehajtásban?
A vizuális regressziós tesztelésben több fél is részt vesz. A folyamat során minden szerepkör hozzájárulása biztosítja a regressziós tesztelési terv pozitív kimenetelét.
1. Fejlesztők
A fejlesztők a hibajavítások miatt szükség esetén módosítják a kódot. Megértik, hogyan kell működnie a szoftvernek, és könnyen észreveszik a tesztelési eredményekben a problémákat.
2. Minőségbiztosítás
A minőségbiztosítási csapat tagjai biztosítják, hogy minden megfelelően működik, mielőtt kiadják a programot vagy az új funkciót. A minőségbiztosítási csapat a felhasználókat hátrányosan érintő problémákat keresi.
3. Tesztelők
A tesztelők a tesztelésen keresztül is kereshetik a szoftver problémáit. Őket inkább az érdekli, hogy a felhasználó hogyan fogja megtapasztalni a szoftvert, és nem a kód.
Hogyan végzi valójában a regressziós tesztelést?
A regressziós teszteléshez regressziós csomagra lesz szüksége. A csomag a szoftver áttekintése, hogy tudja, mit kell tesztelnie. Beírja, hogy mely teszteket kell priorizálni, akár automatizált, akár kézi teszteket, majd elolvassa az eredményeket a tesztelési csomagban.
A regressziós tesztelési folyamat és stratégiák költségei
Ha több regressziós tesztet kellene manuálisan megismételnie, az gyorsan költséges lehet. Mielőtt a regressziós teszteléshez fordulna, a kapcsolódó költségek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő döntést hozza meg szoftvere számára.
Bár a regressziós tesztelés költséges lehet, e nélkül fennáll az esélye annak, hogy a felhasználók nem lesznek elégedettek a szoftverrel a hibák vagy egyéb problémák miatt. A regressziós tesztelés hosszú távon megtérül.
1. Tesztelési idő
Minél tovább tart a csapatának a tesztelés, annál drágább lesz. Még automatizált tesztelés esetén is több napnyi tesztelés többe kerül, mint a csak néhány órát igénylő tesztelés.
2. A vizsgálatok gyakorisága
Minél több tesztet futtat, annál többe kerül. Minden egyes teszt időbe és erőforrásba kerül, ami kimeríti a szoftverfejlesztésre elkülönített pénzt. A regressziós teszteléshez gyakori tesztelésre van szükség, így a költségek nagy része itt jelentkezik.
3. A szoftver komplexitása
Az összetett szoftverek sokkal több figyelmet igényelnek a részletekre és a tesztelésre, hogy jól sikerüljenek. Minél összetettebb a szoftver, annál több pénzre lesz szükség a további teszteléshez.
Regressziós tesztelés vs. funkcionális tesztelés
A funkcionális és a regressziós tesztelés a gyakorlatilag minden szoftverfejlesztés során alkalmazott általános tesztelési típusok. Bár jelentősen átfedik egymást, különálló felhasználási módjuk van, és különböző típusú adatokat gyűjtenek.
1. Mi a funkcionális tesztelés?
A funkcionális tesztelés a szoftvertesztelés tágabb fogalma, amely a szoftverrendszer bemenetét méri az előre meghatározott követelményekhez képest. Alapvetően azt teszteli, hogy az alkalmazás, illetve az alkalmazás bizonyos funkciói az elvárt vagy előírt módon működnek-e.
2. A funkcionális tesztelés és a regressziós tesztelés közötti különbségek
Az egyes vizsgálati típusok közötti két fő különbség a következő:
- Regressziós tesztek annak megállapítására, hogy az új funkciók/javítások működnek-e a régebbi kóddal.
- Funkcionális tesztek, hogy lássuk, a kód azt teszi-e, amit eredetileg tennie kell.
3. Mikor érdemes funkcionális tesztelést és mikor regressziós tesztelést alkalmazni?
Funkcionális teszteket akkor használ, ha az eredeti kódot a fejlesztői irányelvek alapján kell tesztelnie. A funkcionális tesztelés után a csapat regressziós teszteléssel biztosítja, hogy a frissítések jól működjenek a korábbi kóddal.
Regressziós tesztelés vs. szanitástesztelés
A szanitástesztelés a regressziós tesztelés egy alcsoportja, de nem ugyanaz. A szoftvertesztelésben a szanitástesztelést a regressziós tesztelés előtt végzik.
1. Mi a józansági tesztelés
A szanitástesztelés a regressziós tesztelés egy alcsoportja, amely a szoftver jelentős elemeinek tesztelésére szolgál. A legjobb, ha ezt a fejlesztés korábbi szakaszában futtatjuk.
Lényegében a szanitástesztelés gyors ellenőrzéseket végez a frissített kódon, ahogy azt implementálják. Nem vizsgálja a hosszú távú kérdéseket vagy az összetett problémákat. Ehelyett a szanitástesztelés csak azzal foglalkozik, hogy az új kódváltozások megfelelően működnek-e.
2. Különbségek a józansági és a regressziós tesztelés között
Más tesztelési módszerekhez hasonlóan a regressziós és a szanitástesztelés között is vannak különbségek:
- A józansági tesztelés a kezdeti szakaszokban történik
- A regressziós tesztelés minden új funkció megvalósításának vége felé vagy a végén történik.
3. Mikor érdemes a szanitástesztelést és mikor a regressziós tesztelést használni?
Ha az eredeti kód stabilitását szeretné ellenőrizni, akkor a szanitástesztelés a legjobb megoldás – a regressziós tesztelés nem az eredeti alkalmazást, hanem a fejlesztéseket ellenőrzi.
Regressziós tesztelés vs. egységtesztelés
Bár mind a regressziós tesztelés, mind az egységtesztelés a szoftvertesztelés egyik típusa, a fejlesztési ciklus során meglehetősen különböző célokat szolgálnak. Az egységtesztelésből származó adatok azonban gyakran hasznosak a regressziós tesztelési forgatókönyvek kidolgozásakor.
1. Mi az egységtesztelés?
Az egységtesztelés a kód egyes szakaszait futtatja, hogy lássa, működnek-e. Nem foglalkozik azzal, hogy a kód minden egyes darabja egyszerre működjön együtt. Ehelyett a teszt célja annak biztosítása, hogy az egyes komponensek egymástól függetlenül működjenek.
2. Különbségek az egységtesztelés és a regressziós tesztelés között
A két teszt közötti különbségek a következők:
- Az egységtesztelés a program egyes részeit teszteli
- A regressziós tesztelés a teljes programot ellenőrzi
3. Mikor érdemes egységtesztelést és mikor regressziós tesztelést alkalmazni?
A vállalat céljai határozzák meg, hogy egység- vagy regressziós tesztelést alkalmazzon. A unit tesztelés gyorsabb, mivel csak egy apró kóddarabról van szó, de a regressziós tesztelés jobb, ha az egész programot teszteljük.
Regressziós tesztelés vs. füsttesztelés
A regressziós és a füsttesztelés összehasonlítása egy másik szempont, amelyet a vállalatnak figyelembe kell vennie.
1. Mi az a füstvizsgálat?
A füsttesztelés egy olyan előzetes teszt, amely segít azonosítani a szoftverprogram elsődleges hibáit. Nem a probléma mélyreható okait vagy megoldását keresi, hanem a kisebb problémák és a funkcionalitás azonosítását.
2. A füst- és regressziós tesztelés közötti különbségek
A füst- és a regressziós tesztelés egyaránt a program kódjában lévő problémákat keresi. A különbségek a következők:
- A füsttesztelés csak a kisebb problémákat keresi
- A regressziós tesztelés hosszabb időt vesz igénybe, és a probléma gyökerét keresi.
3. Mikor érdemes füsttesztelést és mikor regressziós tesztelést alkalmazni?
A szoftverrel kapcsolatos problémák ellenőrzése során érdemes füsttesztelést végezni. A csapattagok ezt a frissítések vagy új funkciók hozzáadása előtt végzik el. A regressziós tesztelésre akkor kerül sor, amikor új funkciókat adsz hozzá és frissíted a szoftvert.
Hogyan válasszuk ki a teszteseteket a regressziós teszteléshez?
A regressziós tesztelés megfontolt alkalmazása lehetővé teszi a tényleges és a potenciális problémák azonosítását anélkül, hogy jelentős fennakadásokat okozna a munkafolyamatokban és a projekt ütemezésében. A regressziós tesztelés előnyeit a következő gyakori helyzetek jelentik:
1. Szervezeti igények
Az esetek priorizálása megóvja a tesztelő csapatot attól, hogy elveszítse az idővonalát. A tesztelési eseteket az üzleti és a határidős igények alapján választják ki.
2. Kiadási gyakoriság
Az alkalmazásfrissítések és a gyakori problémákat okozó változások – még ha nem is okoznak teljes fennakadást – kiválóan alkalmasak a regressziós tesztelésre. A hasonló szoftverproblémáknak gyakran egyetlen kiváltó okuk van, amelyet a regressziós teszteléssel azonosítani lehet.
3. Kritikus hibák
Egy kritikus hibának csak egyszer kell előfordulnia ahhoz, hogy jelentős problémát jelentsen az egész termékre nézve. A működésképtelenséget eredményező hibák azonnali figyelmet igényelnek.
4. Frissítési gyakoriság
A rendszeresen és jelentős mértékben frissített szoftverek gyakori regressziós tesztelést igényelnek. Ideális esetben a tesztelésre minden frissítés között sor kerül, mivel a problémákat nehéz lehet felismerni, ha azok több kódréteg “mögött” jelentkeznek.
A legjobb automatizált regressziós tesztelési eszközök
Az automatizált regressziós tesztelési szoftvereszközök jelentősen eltérhetnek egymástól, és nem mindegyik fog jól működni az Ön szoftvertípusai és fejlesztési igényei esetén. Ha automatizált tesztelési eszközöket keres, a legjobb lehetőségek hatékonyak, a költségvetésen belül maradnak, és pontos eredményeket szolgáltatnak.
Hogyan válasszuk ki az automatizált regressziós eszközt – Freemium vs. Enterprise
Mind freemium, mind vállalati automatizált regressziós eszközök rendelkezésre állnak. A freemium opciók remek lehetőséget kínálnak arra, hogy kockázat nélkül teszteljünk egy programot, hogy lássuk, hogyan tetszik, mielőtt a fizetős verzióra frissítenénk. Ezeknek a programoknak az a hátránya, hogy közel sem lesznek olyan részletesek, mint a vállalati verzió.
Bár mindkettőnek megvannak az előnyei, a rossz választás a programozási hibák növekedéséhez és a fejlesztési idő lassulásához vezethet. A választás előtt gondosan mérlegelje a két típus közötti különbségeket.
Mikor érdemes Freemiumot választani a regressziós tesztekhez?
Az új automatizált eszközök kipróbálásakor érdemes megfontolni a freemium regressziós tesztelési lehetőségeket. A freemium lehetővé teszi, hogy megismerkedjen a tesztelési eszközökkel anélkül, hogy egy fillért is költene rájuk. Bár ezek nem olyan mélyrehatóak, mint a fizetős verziók, mégis jó képet kaphat arról, hogy az adott tesztelési eszköz megfelelő-e az Ön szoftveréhez.
1. Az ingyenes automatizált regressziós eszközök előnyei
Fontos, hogy figyelembe vegyük az ingyenes automatizált regressziós eszközök előnyeit. A regressziós tesztelési szoftver néhány kulcsfontosságú előnye a következő:
- Gyors, pontos tesztelési eszköz a kézi teszteléshez képest kiváló képességekkel
- Lehetőség a fizetős verzióra való frissítésre, ha elégedett az eszközzel
- Nincs pénzügyi kockázat vagy előzetes költség
2. Az ingyenes automatizált regressziós eszközök korlátai
Bár az ingyenes regressziós tesztelési eszközöknek vannak előnyei, vannak korlátok is, többek között a következők:
- A tesztelési lehetőségek hiánya a vállalati verzióhoz képest
- A fizetős verzió folyamatos kiadássá válhat
3. A legjobb ingyenes eszközök a regressziós tesztelés automatizálására
Számos kiváló ingyenes automatizált regressziós tesztelési eszköz áll rendelkezésre. Ha olyanokat keres, amelyek kiemelkednek a többi közül, a legjobb tesztelési eszköz (amely ingyenes opcióval is rendelkezik) a ZAPTEST, amely egy Service + Full Stack automatizált szoftvertesztelő eszközt kínál (népszerű vállalati tesztelő alkalmazásaik ingyenes verzióit is kínálják).
Mikor érdemes vállalati szintű regressziós tesztelési eszközt választani?
Az ingyenes regressziós tesztelési eszközök kiválóak, ha nincs szükség alapos tesztelésre, de egy vállalati szintű regressziós tesztelési szoftverre akkor van szükség, ha a szoftver nagyszabású tesztelést igényel.
A vállalati verziók sokkal részletesebbek és erőteljesebbek. Emellett erős ügyfélszolgálattal is rendelkeznek, amely általában messze felülmúlja az ingyenes eszközökkel elérhető támogatást.
1. Ha további lehetőségekre van szüksége
Az ingyenes eszközök csak ennyit nyújtanak. A vállalati szintű opciók korlátlan tesztelést és egyéb olyan funkciókat biztosítanak, amelyeket ingyenesen nem kaphat meg.
2. Amikor korlátlan hozzáférésre van szüksége
Ezek a vállalati szintű eszközök szélesebb körű hozzáférést biztosítanak. Sokszor az ingyenes eszközök csak egy vagy két felhasználói fiókot engedélyeznek. Egy vállalati szintű eszközzel az egész csapat egyéni fiókok segítségével férhet hozzá az eszközhöz.
3. Amikor több tesztet kell futtatnia
A regressziós tesztelés időigényes lehet, de a vállalati szintű tesztelési eszközökkel egyszerre több tesztet is futtathat a hatékonyság maximalizálása érdekében. Több teszt egyszerre történő futtatása időt takarít meg és csökkenti a költségeket, bár növeli a komplexitást, ezért az ingyenes eszközök nem kínálják ezt a funkciót.
A regressziós teszteléssel kapcsolatos végső megfontolások
Mint azt minden szoftverfejlesztő szakember tudja, a kód kiszámíthatatlanul, sőt egyenesen megmagyarázhatatlanul viselkedhet. A regressziós tesztelés alapvető eleme annak azonosításának, hogy az új funkciók hogyan befolyásolták a meglévő funkciókat, és gyakorlatilag minden vállalati szintű szoftveralkalmazás sikeréhez szükséges.
Bár az automatizált regressziós tesztelési eszközök kezdeti beruházást igényelnek, és némileg meghosszabbíthatják a fejlesztési ciklust, végső soron költséghatékony és dinamikus megoldást jelentenek, amely lehetővé teszi, hogy az alkalmazás gyorsabban haladjon át a fejlesztési cikluson, és növelje a végfelhasználók hosszú távú elégedettségét.
GYIK
Az alábbi információk választ adnak a vállalati szintű regressziós teszteléssel kapcsolatos gyakori kérdésekre a szoftvertesztelésben.
Mi a regressziós tesztelés?
A regressziós tesztelés olyan tesztek kombinációja, amelyek segítenek biztosítani, hogy az alkalmazás kódjának új módosításai ne eredményezzenek nem kívánt problémákat vagy a funkcionalitás károsodását. Arra is szolgál, hogy tesztelje a hozzáadott új funkciók hatékonyságát.
Mennyi ideig tarthat a regressziós tesztelés?
A tesztelési idő az alkalmazás méretétől, az új funkció összetettségétől, a tesztelési paraméterektől és egyéb sajátosságoktól függően változik. A tesztelés három-öt napot vehet igénybe, míg az agilis regressziós tesztelés egy-két napot.
Miért van szükség regressziós tesztelésre?
A regressziós tesztelésre azért van szükség, mert segít megtalálni a hibákat a szoftverprogramokban, így a fejlesztők kijavíthatják azokat, mielőtt a felhasználók számára elindítanák. Ez lehetővé teszi a szoftver zökkenőmentes működését és a felhasználók számára a pozitív felhasználói élményt.
Milyen helyzetekben nem végeznek regressziós tesztelést?
Ha a szoftvert a korábban teszteltől eltérő hardverre telepítik, a regressziós tesztelésre nem kerül sor.
Ki a felelős a regressziós tesztelésért?
A szoftver minőségbiztosítási csapata regressziós tesztelést végez, miután a fejlesztőcsapat befejezte a kód módosítását.
